2012. július 25., szerda

Kilencedik fejezet


18-as tartalom!!

Az elmaradt 5. óránk helyett Lizzivel beültünk egy fagyizóba ahol vámpíroknak is készítenek különlegességeket.
-Mégis mi volt etikett órán?-Lizzi csak kotorgatta a fagyiját a kehelyben.
-Mi lett volna?Megkaptam a büntetésem.
-Ne ettes.Az asztalon csináltátok vagy a csarnok szivacsain.-Ettől a feltételezéstől félre nyeltem a fagyim és fuldokolni kezdtem.
-Mi van?MI nem is..szóval mi nem..az iskolában soha.-Természet ellenesen vörös lett az arcom.Amin persze Lizzi jót kacagott.-Viszont megtudtam valamit arról a bizonyos új gyakorlatról.-Erre már ő is megkomolyodott.-Épp most zajlanak a megbeszélések a dolgot illetően.Nem sokára én is többet tudok majd.
Ekkor megcsörrent a telefonom.Egy sms Alextől.
„Merre vagy?Híreim vannak.Sűrgős!”Megírtam neki hol is vagyunk Lizzivel.5 percen belül ott is volt nálunk.
-Mi volt a megbeszélésen?-Mindketten aggódva figyeltük Alexet.
-Lesz gyakorlat.6 fős csapatok lesznek.Csak hogy itt nem csak a célba érés a cél.Hanem meg kell találnotok valamit,vagy valakit.És kiesés lesz.Több forduló lesz.
-De ha 6 fősök lesznek a csapatok az azt jelenti,hogy az induláskor…
-64 csapat indul majd.A csapat vezetők az első 64 ember.Te a 10-es csapat vezetője leszel.-Megfogta a kezem és így folytatta.-Ám most nincs egy hetetek a fordulókra.Csupán 3 nap.-Lizzivel aggódva néztünk egymásra.-Tudni fogjátok hol vagytok és mit kell keresnetek,csak azt nem hogy hol.Holnap a többi részletet is megtudjátok.Szerdán kezditek.
-Hogy mi?És a többi év végi vizsga?
-Törölve.Majd jövő év elején.
-Nem.Alig értünk vissza a másikról.
-Sajnálom.Tényleg.Lizzi menj haza és készülj amennyire csak tudsz.-Lizzi felállt és elszaladt.-Szeretnél haza menni vagy hozzám jösz?
-Nem tudom. -Teljesen magamon kívül voltam.Felpattantam az asztaltól és egyenesen Alex képébe ordibáltam- Ugye tudod,hogy ez ezerszer vérengzőbb lesz mint az előző.Itt valaki biztosan meg fog halni!Hogy hagyhatjátok ezt?
-Nem tudom.Nem én döntöttem.Én is mondtam nekik hogy ez őrültség és szerinted hallgattak rám?-Alex ugyan úgy kiabált mint én.
Durcásan fordultam el és indultam el valamerre.Alex utánam szaladt megölelt és megcsókolt.
-Gyere fel hozzám.Majd holnap haza mész.-Már sokkal kedvesebb és lágyabb volt a hangja.
-Rendben.
Alexnél fáradtan dobtam le a cuccaim és rogytam le a kanapéra.
-Nem vagy éhes?-Alex még az előszobából kérdezte.
-Időnként elgondolkozok,hogy egy tanár fizetéséből hogyan vetted meg magadnak ezt a házat Budán?Hatalmas,régi de jó állapotú és gyönyörű.
-Tudod én nem átlagos diákokat tanítok.A fizetésem sem átlagos.-Mosolygott előttem.
Megfogta a kezem és bevitt a hálószobába.Megálltunk az ágy előtt és levette a pólóját.A felsőteste csupa izom.Én is levettem a pólóm.Mivel Alex magasabb nálam ezért leült az ágy szélére. Szemből beleültem az ölébe és  és belemélyesztettem a szemfogaim a nyakába.Alex felnyögött no nem a fájdalomtól,hanem a gyönyörtől amit a vércsere okoz.Hátradőlt velem az ágyon és lehámozta rólam a rövid nadrágom,majd a saját farmerét is.A farka kemény nyomódott a csípőmnek.Elengedtem a nyakát és pár csepp véremmel bezártam a sebet. A szemfogaim vissza kerültek a helyükre és emberi,ártatlan arccal néztem le Alexre.Meg simogatta az ,de a másik keze lejjebb kalandozott.Két ujja a combom között játszott.Felnyögtem az érintésétől.
-Látni akarlak olyannak amilyen,vagy.Ne nyomd el előttem.-Kiengedtem a szemfogaim,a szemem zöld izzásba kezdet,míg meg élesedett körmeimmel vékony sebeket ejtettem Alex mellkasán.Le nyaltam róla a vért és rámeresztettem a szemfogaim Alexre.Levettem a fehérneműinket,felé emelkedtem és megharaptam az alkarom.Lassan kortyolni kezdte a vérem,én egy ragadozó mosoly kíséretében rá ültem férfiasságára.Hatalmas szemekkel nézett fel rám és megremegett alattam.
     
-Miket kell majd megkeresnünk?-Alexet átölelve kérdeztem halkan.
-Nem tudom.Állatokat,tárgyakat,embereket.
-Mi lesz ha valakik kiesnek?
-Attól függ mikor.Ha a legelején akkor több tantárgyból is egyest kapnak.
-Lesznek akik megfognak halni.
-Nem.Szigorúan tilos gyilkolni.
-Mikor érdekelte ez a magam fajtát?Vagy a farkasokat?
-Soha.-Ismerte el Alex.-Pihenned kell,holnaptól mindenki pánikban lesz.
Fájdalmasan sóhajtottam,de lehunytam a szemem és elaludtam.
Reggel csendben készüldőtünk.A suli előtt ismét Lizzi várt rám.
-Lányok,ma nem lesz tanítás.Elmondják amit tudnotok kell és haza mehettek.
-Rendben.-Lizzi válaszolt,szinte suttogva.
Alex elment ,mi egymást ölelve sétáltunk be Lizzivel.A többiek kérdezgették mi bajunk van,de nem tudtunk válaszolni.Nem voltunk képesek megmondani nekik,hogy valószínűleg  a halálba küldenek minket a tanáraink.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése